Címlap » Blog » Tavaszvadászat a Kő-hegyen

Tavaszvadászat a Kő-hegyen

Végre összejött egy szerencsésen időzített, napsütésben és vadvirágokban gazdag tavaszi kirándulás a budaörsi Kő-hegyre.

Bár tudnám :)Tavaly sajnos csak május elején jutottam fel a hegyre, így egy árva ernyős madártejen(vagy sármán) kívül már semmit sem találtam, már ami a vadvirágokat illeti. Idén jóval szerencsésebb voltam. A hegyre felérve az elém táruló látvány persze szokás szerint semmi jóval nem kecsegtetett, a hegy délkeleti oldala ugyanazt a kopár formáját mutatta, mint általában, ráadásul folyik a kápolna felújítása is, bár a felállványozott épület inkább csak kompozíciós szempontból probléma ha tájképet szeretnénk készíteni, de túl nagy felfordulást vagy zajt azért nem tapasztaltam és biztos szép lesz, ha elkészül. A kihelyezett tájékoztató szerint ez nagyjából április végére várható, és a kis kápolna egyébként is annyira hangulatosan illeszkedik a nagyszerű tájba, hogy érdemes lesz gyakran feljönni ide. Most azonban nem időztem itt sokat, inkább egyből elsétáltam a hegy széltől védettebb északi, északkeleti lankái felé.

Itt először a balra látható törékeny kis növény kék virágai által pettyezett lejtősztyepp Hérics haverokokozott örömet. Sajnos növénykénket még nem sikerült beazonosítanom, de hát nem vagyok botanikus, dolgozom az ügyön. Egy ideig elmolyoltam a fotózásával, hiszen természetesen megint elég felkészületlenül jöttem. Állványt nem hoztam magammal (bár a földhöz lapuló növény magassága miatt egyébként sem sok hasznát vettem volna), de legalább egy babzsák jól jött volna a stabil géptartáshoz. Nem ártana már készíteni egyet, semmi pénzbe nem kerül és nagyon hasznos lenne. Ami sokkal inkább megnehezítette a dolgom az az égen magasra hágó nap nagyon éles fénye volt. Iszonyú csúcsfényes területek és mélyárnyékok káosza töltötte ki a képeket és a kezemen kívül sajnos semmi nem volt nálam amivel árnyékolhattam volna. Azzal meg többnyire a gépet tartottam.

Kissé odébb gyöngyikék nőttek és úgy tapasztaltam, hogy sokkal fotogénebbek mint az eBonsai Steinbergiensis:)lőző modellem. Jóval szórakoztatóbb is volt lencsevégre kapni őket és az eredménnyel is elégedettebb voltam, de közel sem volt belőlük annyi mint a másik virágból, ezért elég hamar végeztem velük. Amikor ezt a néhány példányt már minden elképzelhető perspektívából és gépbeállítással megörökítettem tovább sétáltam és végre melgláttam egy héricset, majd mintha csak akkor nyílna ki a szemem, rájöttem, hogy nem is egy példányt, hanem egy egész "hérics mezőt". Ennek aztán tényleg nagyon megörültem, vagy egy órán át elvoltam velük, az már az én hibám, hogy csak ennyi eredménnyel. Rá kellett jönnöm, hogy ezt a kis növényt erős napsütésben árnyékolás nélkül elég nehéz értelmesen lefotózni, sokszor a ráeső fényben a sárga szirmok a képeken olyan érdekesen fénylettek, mintha zsírral lennének bekenve és néha még be is égtek.

Végül még indulás előtt találtam egy nagyon érdekes kis fát vagy cserjét, úgy ült a sziklák között mint valami bonsai. Meg is láttam benne a jó témát, de nem meglepő módon már megint sehogy sem sikerült úgy komponálni a képeket, hogy igazán hozzák a hangulatot, így ezzel meg sajnos én égtem be.

GyöngyikeHérics bandaHérics mezőNagyon tavasz van

 

Megjelenés: 2012. április 19. 08:00 | Szerző: GYGabor

Kategória: Fotós túrák, kalandok, Pár mondatban

« vissza

Hozzászólások
Az oldalunk sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadod ezt. Részletek Értem